Tenofovir (tenofovir-dizoproxil-fumarát)

Gyógyszerinformáció

• Márkanév: Tenofovir
• Hatóanyag: Tenofovir-dizoproxil-fumarát
• Gyártó: Gilead Sciences, Inc.

Hatóanyag: Tenofovir-dizoproxil-fumarát

A tenofovir-dizoproxil-fumarát a tenofovir előanyaga, egy nukleotidanalóg, amely vírusellenes hatással rendelkezik a HIV-1 és a hepatitis B vírus ellen. Szájon át történő alkalmazást követően a tenofovir-dizoproxil-fumarát tenofovirrÁ alakul, amely bejut a sejtekbe, majd foszforiláció útján az aktív metabolittá, tenofovir-difoszfáttá alakul. Ez a metabolit a természetesen előforduló dezoxiadenozin-trifoszfáttal verseng a vírus DNS-ébe történő beépülésért. Beépülése után a DNS-lánc idő előtti megszakadását okozza és gátolja a vírus DNS-ének további szintézisét, ezáltal csökkentve a HIV és a HBV szaporodási képességét.

A vírusellenes hatás a tenofovir-difoszfát megfelelő intracelluláris koncentrációjának fenntartásától függ, ezért a rendszeres adagolás fontos a hatékony kezeléshez. A tenofovir elsősorban a vesén keresztül, glomeruláris filtrációval és aktív tubuláris szekrécióval ürül, ezért a vesefunkció fontos szempont a kezelés megkezdése előtt és a kezelés során. Beszűkült vesefunkciójú betegeknél a tenofovir-expozíció növekedhet, és szükségessé válhat az adagok közötti időköz módosítása. A tenofovir-dizoproxil-fumarát egyes betegeknél a csont ásványianyag-sűrűségét is befolyásolhatja, különösen tartós kezelés során, illetve csontritkulásban, korábbi csonttörésben, renális tubuláris működészavarban vagy más, csontbetegségre hajlamosító kockázati tényező esetén.

Alkalmazási javallatok

A Tenofovir az alábbiakra alkalmazható:

• HIV-1 fertőzés kezelése kombinált antiretrovirális terápia részeként, más megfelelő gyógyszerekkel együtt.
• A HIV szaporodásának gátlása és a vírusterhelés csökkentése HIV-fertőzött személyeknél.
• Az immunrendszer működésének fenntartása és helyreállítása, ha a gyógyszer hatékony HIV-kezelési rend részeként kerül alkalmazásra.
• Krónikus hepatitis B vírusfertőzés kezelése megfelelő felnőtt és gyermekgyógyászati betegeknél.
• A HBV szaporodásának gátlása és a vírus okozta folyamatos májkárosodás csökkentése.

HIV-1 fertőzés esetén a Tenofovirt megfelelő, több gyógyszerből álló antiretrovirális kezelési rend részeként kell alkalmazni, nem pedig egyetlen HIV-ellenes gyógyszerként. A teljes kezelési rendet a korábbi kezelés, a rezisztenciaprofil, a vesefunkció, a társbetegségek és az egyidejűleg alkalmazott egyéb gyógyszerek alapján választják ki. Krónikus hepatitis B esetén a kezelés időtartama a virológiai választól, a májfunkciótól, a májbetegség stádiumától, a korábbi kezeléstől és az egyéni klinikai tényezőktől függ. A HIV- és HBV-fertőzésben egyaránt érintett betegek különös figyelmet igényelnek, mivel a kezelésnek hatékony HIV-terápiát kell biztosítania, miközben megfelelő aktivitást kell fenntartania a hepatitis B ellen is.

A 300 mg tenofovir-dizoproxil-fumarát önmagában nem tévesztendő össze a tenofovirt és egy másik antiretrovirális hatóanyagot tartalmazó fix dózisú kombinációkkal. A szokásos szájon át alkalmazott HIV preexpozíciós profilaxis (PrEP) általában tenofovir-dizoproxil-fumarátot és emtricitabint együttesen alkalmaz, nem pedig Tenofovir 300 mg-ot egyetlen hatóanyagként.

Kezelési rendek és adagolás

A szokásos adag felnőttek és legalább 35 kg testtömegű betegek számára 300 mg tenofovir-dizoproxil-fumarát naponta egyszer. HIV-1 kezelésére egy 300 mg-os tablettát kell naponta egyszer bevenni egy teljes kombinált antiretrovirális kezelési rend részeként. Krónikus hepatitis B esetén a felnőttek szokásos adagja szintén 300 mg naponta egyszer. A tabletta étkezés közben vagy attól függetlenül is bevehető, és lehetőség szerint minden nap megközelítőleg ugyanabban az időpontban kell bevenni a következetes vírusellenes hatás és a megfelelő terápiás együttműködés támogatása érdekében. A HIV-terápia időtartama általában hosszú távú, míg a krónikus hepatitis B kezelésének időtartamát egyénileg határozzák meg a virológiai válasz, a máj állapota és egyéb klinikai tényezők alapján.

A vesefunkciót a kezelés megkezdése előtt fel kell mérni, és a terápia során rendszeresen ellenőrizni kell, mivel a tenofovir elsősorban a vesén keresztül ürül. Azoknál a felnőtteknél, akiknél a kreatinin-clearance 50 mL/min vagy annál nagyobb, általában alkalmazható a szokásos napi egyszeri 300 mg-os adagolás. Csökkent vesefunkciójú betegeknél szükség lehet az adagok közötti időtartam meghosszabbítására; súlyos vesekárosodásban szenvedő vagy hemodialízisben részesülő betegek esetében egyénileg kialakított adagolási rend szükséges. A betegek soha nem emelhetik az adagot, nem vehetnek be további tablettákat, nem módosíthatják az adagolási időközt és nem szakíthatják meg a kezelést orvosi tanács nélkül, különösen akkor, ha a Tenofovirt krónikus hepatitis B kezelésére alkalmazzák, mivel a kezelés hirtelen megszakítását a hepatitis jelentős súlyosbodása követheti.

Alkalmazási javaslatok

A Tenofovirt pontosan az előírás szerint, minden nap megközelítőleg ugyanabban az időpontban vegye be. A rendszeres alkalmazás fontos, mivel a kihagyott adagok lehetővé tehetik a vírus szaporodásának fokozódását, és HIV-kezelés során hozzájárulhatnak a rezisztencia kialakulásához. A tabletta általában étkezés közben vagy attól függetlenül is bevehető; azoknak a betegeknek, akik hányingert vagy gyomorpanaszokat tapasztalnak, könnyebb lehet étkezés közben bevenni a gyógyszert. Biztosítson megfelelő folyadékbevitelt, kivéve, ha egészségügyi szakember más betegség miatt folyadékmegszorítást javasolt, és vegyen részt minden előírt kontrollvizsgálaton a vírusellenes válasz, a vesefunkció, a májfunkció és egyéb releváns laboratóriumi paraméterek értékelése érdekében.

Amikor a Tenofovirt HIV-1 fertőzés kezelésére írják fel, a kezelési rendben szereplő minden más antiretrovirális gyógyszert is pontosan az utasításoknak megfelelően kell szedni. A Tenofovir önmagában nem alkalmazható teljes HIV-terápiaként. A kezelés megkezdése előtt tájékoztassa a kezelőorvost vagy más egészségügyi szakembert minden vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszerről, vitaminról, étrend-kiegészítőről és növényi készítményről, amelyet szed. A krónikus hepatitis B miatt Tenofovirt kapó betegek nem hagyhatják abba a kezelést pusztán azért, mert jól érzik magukat vagy mert a laboratóriumi eredményeik javultak, mivel a kezelés abbahagyása után a HBV szaporodása ismét fokozódhat, és a hepatitis jelentős súlyosbodása következhet be.

Kihagyott adag

Ha elfelejtette bevenni a Tenofovir egy adagját, vegye be, amint eszébe jut, kivéve, ha már közel van a következő tervezett adag bevételének ideje. Ha hamarosan esedékes a következő adag, hagyja ki az elfelejtett tablettát, és folytassa a szokásos adagolási rendet. Ne vegyen be egyszerre két tablettát, és ne vegyen be további adagot a kihagyott tabletta pótlására. Az adagok ismételt kihagyása csökkentheti a vírusellenes kezelés hatékonyságát, és HIV-kezelés során hozzájárulhat a rezisztencia kialakulásához, ezért azoknak a betegeknek, akik gyakran elfelejtik bevenni gyógyszerüket, meg kell beszélniük egészségügyi szakemberrel a terápiás együttműködést javító lehetőségeket.

Óvintézkedések

A Tenofovir-kezelés megkezdése előtt tájékoztassa az egészségügyi szakembert, ha vesebetegsége, csökkent vesefunkciója, csontritkulása, korábbi csonttörése, májbetegsége, krónikus hepatitis B-je vagy HIV-fertőzése van, valamint az összes jelenleg alkalmazott gyógyszerről. A tenofovir-dizoproxil-fumarát újonnan kialakuló vagy súlyosbodó vesekárosodást okozhat, beleértve a szérum kreatininszint emelkedését, a proximális renális tubulusok működészavarát és ritkán Fanconi-szindrómát. Ezért a vesefunkciót a kezelés megkezdése előtt értékelni kell, és a kezelés alatt rendszeresen ellenőrizni kell. Krónikus vesebetegségben szenvedő betegeknél a szérum foszforszint ellenőrzésére is szükség lehet. A vesét károsító gyógyszereket, különösen a nagy dózisban vagy ismételten alkalmazott nem szteroid gyulladáscsökkentőket és más nefrotoxikus szereket körültekintően kell alkalmazni, mivel növelhetik a veseszövődmények kockázatát.

A tenofovir-dizoproxil-fumarát csökkentheti a csontok ásványianyag-sűrűségét, ezért a tartós csontfájdalmat, csonttöréseket, végtagfájdalmat vagy megmagyarázhatatlan izomgyengeséget orvosilag ki kell vizsgálni, különösen akkor, ha renális tubuláris működészavar gyanúja is fennáll. A Tenofovir krónikus hepatitis B miatti alkalmazásának megkezdése előtt meg kell határozni a HIV-státuszt, mivel a Tenofovir önmagában nem megfelelő kezelési rend HIV-1 fertőzésben szenvedő személy számára. HIV/HBV társfertőzés esetén a Tenofovir csak megfelelő kombinált antiretrovirális kezelési rend részeként alkalmazható. A kezelés abbahagyását követően a hepatitis B súlyosan fellángolhat, ezért a májfunkciót és más megfelelő laboratóriumi paramétereket a terápia leállítása után több hónapon keresztül ellenőrizni kellhet.

Alkalmazás terhesség alatt

A tenofovir-dizoproxil-fumaráttal jelentős klinikai tapasztalat áll rendelkezésre az antiretrovirális kezelésben, beleértve a terhesség alatti alkalmazást is. HIV-fertőzött terhes személyek esetében a hatékony antiretrovirális kezelési rend fenntartása fontos az anya egészsége és a HIV gyermekre történő átvitelének kockázatcsökkentése érdekében. A teljes kezelési rendet HIV-kezelésben jártas egészségügyi szakembernek kell felülvizsgálnia. Krónikus hepatitis B esetén a Tenofovir terhesség alatti megkezdéséről vagy folytatásáról szóló döntés az anya májbetegségétől, a HBV vírusterheléstől, a korábbi kezeléstől és a csecsemőre történő átvitel lehetséges kockázatától függ.

Azoknak a betegeknek, akik terhesek, terhességet terveznek vagy úgy gondolják, hogy terhesek lehetnek, tájékoztatniuk kell egészségügyi szakemberüket, és nem szabad orvosi tanács nélkül abbahagyniuk a kezelést. A szoptatással kapcsolatos ajánlások a HIV-státusztól, a kezelés okától, az anya víruselnyomásának mértékétől, a helyi klinikai irányelvektől és az egyéni körülményektől függenek, ezért ezt a döntést megfelelő egészségügyi szakemberrel kell megbeszélni.

Lehetséges mellékhatások

Mint minden gyógyszer, a Tenofovir is okozhat mellékhatásokat, bár ezek nem minden betegnél jelentkeznek. Gyakori reakció lehet a hányinger, hasmenés, hányás, hasi diszkomfort, puffadás, fejfájás, szédülés, fáradtság, gyengeség és bőrkiütés. Egyes emésztőrendszeri tünetek a kezelés kezdeti szakaszában a legkifejezettebbek, és enyhülhetnek, ahogy a szervezet alkalmazkodik. A laboratóriumi vizsgálatok olyan eltéréseket is kimutathatnak, amelyeket a beteg közvetlenül nem észlel, ezért a rendszeres ellenőrzés hosszú távú kezelés során továbbra is fontos.

• Gyakori mellékhatások: hányinger, hasmenés, hányás, hasi diszkomfort, puffadás, fejfájás, szédülés, fáradtság, gyengeség és kiütés.
• Vesével kapcsolatos hatások: emelkedett szérum kreatininszint, csökkent vesefunkció, proximális renális tubuláris működészavar vagy ritkán Fanconi-szindróma.
• Csontokkal kapcsolatos hatások: a csont ásványianyag-sűrűségének csökkenése, csontfájdalom, izomgyengeség vagy fokozott csonttörési hajlam további kockázati tényezőkkel rendelkező betegeknél.
• Májjal kapcsolatos problémák: a hepatitis B súlyosbodása a Tenofovir abbahagyását követően krónikus HBV-fertőzésben szenvedő betegeknél.
• Orvosi kivizsgálást igénylő súlyos tünetek: a vizeletürítés jelentős csökkenése, duzzanat, tartós hányás, súlyos vagy tartós csontfájdalom, megmagyarázhatatlan izomgyengeség, légzési nehézség, az arc vagy a torok duzzanata, illetve súlyos bőrreakció.

Minden súlyos, tartós vagy szokatlan tünetet meg kell beszélni egészségügyi szakemberrel. Egyes klinikailag jelentős mellékhatások, különösen a veseeltérések, először laboratóriumi vizsgálatokkal és nem tünetek alapján észlelhetők, ezért az előírt vér- és vizeletvizsgálatokat nem szabad kihagyni.

Tenofovir-dizoproxil-fumarát: kölcsönhatások más gyógyszerekkel

A Tenofovir kölcsönhatásba léphet olyan gyógyszerekkel, amelyek befolyásolják a vesefunkciót vagy hasonló renális útvonalakon ürülnek ki. Nefrotoxikus gyógyszerek egyidejű vagy közelmúltbeli alkalmazása növelheti a vesekárosodás kockázatát; ilyenek például egyes aminoglikozid antibiotikumok, valamint a nagy dózisban vagy ismételten alkalmazott nem szteroid gyulladáscsökkentők. Az aktív tubuláris szekrécióért versengő gyógyszerek szintén befolyásolhatják a tenofovir vagy a másik gyógyszer koncentrációját. Meglévő vese-kockázati tényezőkkel rendelkező betegeknél gyakoribb ellenőrzésre lehet szükség, ha az ilyen kombinációk alkalmazása nem kerülhető el.

A Tenofovir általában nem alkalmazható együtt olyan másik gyógyszerrel, amely már tartalmaz tenofovir-dizoproxil-fumarátot, tenofovir-alafenamidot vagy ugyanazon vírusellenes komponens biztosítására szolgáló más gyógyszerformát, kivéve, ha a kombinációt kifejezetten előírták. Didanozinnal történő együttes alkalmazása növelheti a didanozin-expozíciót és az ahhoz kapcsolódó mellékhatások kockázatát. Egyes farmakokinetikailag fokozott antiretrovirális kezelési rendek és bizonyos hepatitis C kezelésére alkalmazott gyógyszerek növelhetik a tenofovir-expozíciót, ami fokozhatja a vesefunkció és a mellékhatások ellenőrzésének szükségességét. A kezelés megkezdése vagy módosítása előtt mindig adjon teljes listát az egészségügyi szakembernek az alkalmazott gyógyszerekről, étrend-kiegészítőkről és növényi készítményekről.

Analógok & generikus gyógyszerek

Azonos hatóanyag (tenofovir-dizoproxil-fumarát — nemzetközi példák)

• Tenvir 300 mg— 300 mg tenofovir-dizoproxil-fumarátot tartalmazó tabletta, amelyet HIV-1 fertőzés és krónikus hepatitis B vírusellenes kezelésére alkalmaznak
• Viread 300 mg — tenofovir-dizoproxil-fumarátot tartalmazó tabletta HIV-1 és krónikus hepatitis B kezelésére
• Tenohep 300 mg — tenofovir-dizoproxil-fumarátot tartalmazó tabletta, amelyet antiretrovirális terápia részeként és krónikus hepatitis B kezelésére alkalmaznak
• Tenof 300 mg — szájon át alkalmazható tenofovir-dizoproxil-fumarát készítmény hosszú távú vírusellenes kezelésre
• Tenfoclear 300 mg — tenofovir-dizoproxil-fumarátot tartalmazó tabletta, amelyet a klinikai javallatoknak megfelelően HIV és hepatitis B kezelésére alkalmaznak

Gyógyszeranalógok (eltérő hatóanyag, azonos terápiás cél)

• Tenofovir-alafenamid — a tenofovir előanyaga, amelyet HIV és krónikus hepatitis B kezelésére alkalmaznak, általában a tenofovir-dizoproxil-fumarátnál alacsonyabb dózisokban
• Entekavir — nukleozidanalóg, amelyet krónikus hepatitis B hosszú távú kezelésére alkalmaznak
• Lamivudin — nukleozidanalóg, amelyet HIV kombinált antiretrovirális kezelésében és egyes hepatitis B kezelési rendekben alkalmaznak
• Emtricitabin + tenofovir-dizoproxil-fumarát — fix dózisú vírusellenes kombináció, amelyet HIV kezelésére és szájon át alkalmazott preexpozíciós profilaxisra (PrEP) használnak
• Emtricitabin + tenofovir-alafenamid — fix dózisú antiretrovirális kombináció, amelyet bizonyos HIV-kezelési és megelőzési rendekben alkalmaznak

(A terápia megválasztása a javallattól, a HIV- vagy HBV-státusztól, a vesefunkciótól, a rezisztenciaprofiltól, a korábbi vírusellenes kezeléstől, az egyidejűleg alkalmazott gyógyszerektől és az orvosi értékeléstől függ.)

Tárolás

A Tenofovirt a gyógyszerhez mellékelt utasításoknak megfelelő, szabályozott szobahőmérsékleten tárolja, és védje a tablettákat a túlzott hőtől és nedvességtől. A tablettákat az eredeti tartályban, szorosan lezárt kupakkal tartsa, és kerülje a közvetlen napfénynek vagy nedves környezetnek való tartós kitettséget. Ne használja a tablettákat a csomagoláson feltüntetett lejárati idő után, és tartsa a gyógyszert gyermekektől elzárva és elérhetetlen helyen. Az egyes forgalmazott kiszerelések esetén megengedett konkrét hőmérséklet-ingadozások eltérhetnek, ezért mindig követni kell a csomagoláson feltüntetett tárolási utasításokat.

Vásárlói tapasztalatok – mire számíthat

A Tenofovir általában nem okoz olyan azonnali fizikai érzetet, amelyből megállapítható lenne, hogy a kezelés hatásos-e. HIV-1 kezelésében a hatékonyságot elsősorban a HIV-vírusterhelés és szükség esetén az immunállapot ellenőrzésével értékelik. Ha a Tenofovir teljes mértékben hatékony antiretrovirális kezelési rend részeként, rendszeresen kerül alkalmazásra, a vírus szaporodásának fokozatosan csökkennie kell, és tartós vírusszuppresszió érhető el. Az immunrendszer működésének változásai fokozatosan következnek be, és az, hogy a beteg jól érzi magát, nem jelenti azt, hogy a kezelés abbahagyható. Egyes betegek a kezelés megkezdésekor átmeneti hányingert, emésztőrendszeri panaszokat, fejfájást, szédülést vagy fáradtságot tapasztalnak, míg mások kevés vagy semmilyen kezeléssel összefüggő tünetet nem észlelnek.

Krónikus hepatitis B esetén a kezelésre adott választ a HBV DNS-szint, a májenzimek és más klinikai és laboratóriumi paraméterek alapján értékelik, nem pedig a beteg közérzetének azonnali változásai alapján. A HBV szaporodásának gátlása csökkentheti a folyamatos májkárosodást, de a rendszeres utánkövetés továbbra is szükséges a terápiás válasz értékeléséhez és a kezelés időtartamának meghatározásához. Hosszú távú kezelés során a vesefunkció, illetve egyes betegeknél a csontok állapotának ellenőrzésére is szükség lehet. A Tenofovir kontrollálja a vírus szaporodását, de nem távolítja el a HIV-et a szervezetből, ezért a betegeknek addig kell folytatniuk a kezelést, ameddig azt egészségügyi szakemberük javasolja.

Gyakran ismételt kérdések

Mit tartalmaz a Tenofovir?
A Tenofovir 300 mg tenofovir-dizoproxil-fumarátot tartalmaz, amely a HIV-1 és a hepatitis B vírus ellen ható nukleotid reverz transzkriptáz-gátló.

Mire alkalmazható a Tenofovir?
A Tenofovir a HIV-1 fertőzés kombinált antiretrovirális kezelésének részeként és krónikus hepatitis B kezelésére alkalmazható.

Milyen gyakran kell szedni a Tenofovirt?
A szokásos felnőtt adag 300 mg naponta egyszer. Beszűkült vesefunkciójú betegeknél hosszabb adagolási időközre lehet szükség, amelyet egészségügyi szakember határoz meg.

Alkalmazható a Tenofovir önmagában HIV kezelésére?
Nem. A Tenofovir a HIV-terápia egyik összetevője, és más megfelelő antiretrovirális gyógyszerekkel együtt kell alkalmazni.

Bevehető a Tenofovir étellel?
Igen. A 300 mg tenofovir-dizoproxil-fumarát általában étkezés közben vagy attól függetlenül is bevehető. A tabletta minden nap megközelítőleg ugyanabban az időpontban történő bevétele segíthet a következetes kezelési rutin fenntartásában.

Alkalmazható a Tenofovir 300 mg önmagában HIV megelőzésére?
A standard szájon át alkalmazott preexpozíciós profilaxis általában tenofovir-dizoproxil-fumarátot kombinál más antiretrovirális gyógyszerrel, például emtricitabinnal. Az egyetlen hatóanyagot tartalmazó Tenofovir 300 mg nem tekinthető egyenértékűnek ezekkel a fix dózisú PrEP-kombinációkkal.

A legjobb online Tenofovir ajánlat a piacon

Jelenleg a Tenofovir megvásárolható online gyógyszertárunkban. Ha a legjobb helyet keresi a Tenofovir vagy más, tenofovir-dizoproxil-fumarátot tartalmazó gyógyszerek megrendelésére, akkor jó helyen jár.

Gyógyszertárunk előnyei:

• Diszkréció. A legtöbb ember szeretné kezelését magánügyként kezelni. A Tenofovir online megrendelésével elkerülhetők a felesleges személyes beszélgetések.
• Ár. A Tenofovir online megvásárlása kényelmes lehetőséget biztosít a kezelési költségek összehasonlítására és a megfelelő vásárlási lehetőség kiválasztására.
• Mennyiség. A hosszú távú vírusellenes kezelés folyamatos gyógyszerellátást igényelhet. A szükséges mennyiségnek meg kell felelnie az egészségügyi szakember által javasolt kezelési tervnek.
• Kényelem. Az online rendelés megkönnyítheti a hosszú távú gyógyszerekhez való hozzáférést és csökkentheti a szükségtelen utazást, miközben fenntartható a megfelelő orvosi felügyelet.
• Információ. Weboldalunkon információkat találhat a Tenofovir adagolásáról, lehetséges mellékhatásairól, óvintézkedéseiről, kölcsönhatásairól, a HIV kezeléséről és a krónikus hepatitis B kezeléséről.

Folyamatosan azon dolgozunk, hogy a lehető legjobb ügyfélszolgálatot biztosítsuk, és hogy gyógyszereink segítsék a betegeket a kívánt terápiás hatás elérésében.